Holdlény - Tymah

Maga vagyok a hold.

Egy sápadt öreg holt.

Szememben nincsen fény…

Egy vénült õsi lény.

Magányos úton jár.

Erõt a könyvbe zár.

Halálon túli fény

Magához hív a lény

Erdõ, fagyos és szép.

A kapuján átlép.

Egyre lassul a szív,

S a lény egyre csak hív.

Feledett sötét hit

Teszi a rituáléit.

Titokzatos, s gyönyörû.

Vérrel írott a gonosz mû.

Feltárva vagyon fedele

Elszabadulva szelleme.

Terjed pestis és döghalál

A Sátán angyalokkal hál

Keresve eme õsi jelét

Felnyitja az a fedelét

S újra az égnek engedi,

S világot a gonosz elnyeli